Hízás anatómiája – Aki alszik, nem hízik?!

        

Ha a prosztatáról van szó, a szemérmesség indokolatlan

Ma már senki sem vitatja, hogy a felnőtt férfi lakosság jelentős részét érintik a prosztata betegségei: az egyszerű gyulladásoktól kezdve a jóindulatú megnagyobbodáson és a jóindulatú daganatokon át egészen a rákos burjánzásig. A statisztikák szerint Szlovákiában több százezer prosztatabeteg van.
A prosztatarák az EU-ban a férfiak leggyakrabban diagnosztizált betegsége. Előfordulása a korral gyorsabban növekszik, mint bármely más daganatos betegség.
A prosztata vagy dülmirigy a férfi szaporító rendszerének (az ondóvezetékkel és az ondóhólyagokkal együtt) gesztenye nagyságú, sima felületű része. Közvetlenül a húgyhólyagból kilépő húgycsőnél a kis medencén belül helyezkedik el. Simaizmokból és speciális mirigyekből áll, melyek a lúgos kémhatású, a hímivarsejtek védelmét, táplálását és szállítását szolgáló váladékot termelik. Ez a váladék képezi az ondó 90%-át.
Megdőlt az a nézet is, hogy a prosztatabántalmak csak az idős korra jellemző. A 40. életév tájékán nagy az esélye a prosztata jóindulatú megnagyobbodásának. A legújabb felmérések szerint az ilyen elváltozások már a 30 éves, sőt a fiatalabb férfiaknál is előfordulhatnak. Az 50-es korosztály 20%-át, a 60-as férfiaknak akár a 60%-át érinti, a 70 éveseknél pedig ez az arány túllépi a 70%-ot.
A tesztoszteron hatása?
Az egészséges prosztata középső lebenyének sejtjei eddig ismeretlen okokból egyszer csak szaporodni, aktiválódni kezdenek. Egyre nagyobb mirigytömeg alakul ki, amely az elhelyezkedésénél fogva nyomja, feszíti a külső mirigyállományt, s megváltoztatja funkcióját. Ám ami sokkal kellemetlenebb, hogy a nyomás a húgycsőre is irányul. Ebből következik, hogy a hólyag sokkal nehezebben tud kiürülni, sőt idővel meggyengül izomzata is. A megnagyobbodott prosztata gyengíti a vizeletsugarat, sőt a vizeletfolyás ismételt megszakításához vezet. A hólyag nem tud tökéletesen kiürülni (mindig marad benne vizelet), aminek következtében megnövekedik a vizelések gyakorisága és a hólyag bakteriális megfertőződésének esélye. A gyakori vizelési inger nem csak nappal, hanem éjszaka is jelentkezik, így a beteg nem tudja magát kipihenni. Az egyik kellemetlen állapot sürgős vizelési inger, ami akár bevizeléshez is vezethet. Felléphet vizelet-visszatartás is, amikor a hólyagot csak szakorvosi segítséggel (katéterezés) lehet kiüríteni.
A jóindulatú prosztatanagyobbodás nem fáj. Fájdalom és láz a mirigy mikrobiális fertőzésekor, gyulladásakor jelentkezik. Sokszor a felelőtlen szexuális aktivitások okozzák a prosztatagyulladást. A gyulladást nem csak a nemi betegségek okozzák, hanem egyéb fertőző betegségek is, melyek testi érintkezéssel, tehát nemi úton is terjednek (kankó, klamídia és a májgyulladás). Ezek a gyulladások antibiotikumokkal gyógyíthatók. Tehát amikor nincs semmi tünet, csupán a vizeletürítésével vannak gondok, akkor már szakorvoshoz kell fordulni, mert nagyon fontos a megelőző orvosi kivizsgálás. A prosztatanagyobbodás tehát nemcsak a vizeléssel kapcsolatos gond, hanem a jóindulatú daganat esetében az egyik legveszélyesebb megbetegedés is. A kutatók egy csoportja a hormonegyensúly megbomlását okolja, mások a férfi nemi hormon, a tesztoszteron hatását, sőt akár a prosztatarák családi előfordulását, a genetikát, az öröklődést tanulmányozták. A kutatók egyéb belgyógyászati betegséget is a kiváltó okok közé sorolnak: a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, vagy a családi étkezési szokásokat (fűszeres, csípős ételek, alkohol fogyasztását stb.).
A szűrővizsgálat célja, hogy a prosztata-megnagyobbodást idejében felderítsék. Több kivizsgálási módszer áll a szakember rendelkezésére, melyek nem invazívak és fájdalommentesek: urológiai kivizsgálás, a nemi szervek kivizsgálása, ultrahang, digitális, azaz a végbélen keresztül történő kivizsgálás, CT, MRI, rektális biopszia stb. Akár egyszerű vérvétellel is ki lehet mutatni a prosztata specifikus antigén, a PSA jelenlétét.
Miért fontos a megelőzés?
Az utóbbi években növekvő tendenciát mutat a prosztata rákos burjánzása. Ha idejében felfedezik a betegséget, és a daganat még nem hatolt át a prosztata szövetén és annak burkán, azaz kompakt szövetként észleljük, akkor még nem jutottak ki belőle rákos sejtek, melyek áttéteket képezhetnek. Ráadásul a prosztata burkán áthatolva a daganat rendkívül kínzó fájdalmat okoz az alhas és a szeméremcsont mögött. Ebben az esetben a radikális műtéti megoldás, sugárkezelés és a sejtosztódást gátló ún. citosztatikus gyógyszerek jöhetnek számításba. Ilyen esetben már az életről van szó.
Mit tehetünk?
- Fontos szerepe van a rendszeres mozgásnak (futás, intenzív gyaloglás, egyéb sportok nem túl erőltetett formában).
- Előzzük meg az alhasi szervek felfázását (lábról, fenékről, hólyagról), ne üljünk le hideg felületre.
- Ne fogyasszunk túlfűszerezett, csípős (feketebors, csípős paprika, egyéb ingerlő komponensek) ételeket.
- Az alkohol kimondottan káros.
- Rendszeresen fogyasszunk étel-kiegészítő antioxidánsokat, hiszen ezek megkötik a szabad gyököket, és így védik a prosztatát is.
- Együnk búzacsírát, rozscsírát. Biológiai értéke magas, sok benne a természetes E-vitamin (kőttés vagy csiripiszli).
- Igyunk gyógyteákat, melyek fontos alkotóeleme a kisvirágú füzike. A kúrát 3-4 hét utáni 1 hónapos szünettel meg lehet ismételni. A kurkumin gátolja a prosztata aktivátorok szaporodását, csökkenti a tumor tömegét.
- 40 év felett rendszeresen járjon szűrővizsgálatra az urológushoz!
- Ha az említett tüneteket tapasztalja a vizelés minőségével és gyakoriságával, sőt színével (vér) kapcsolatban, azonnal szakorvoshoz kell fordulni!

A prosztatabántalmak negatívan hatnak mind a párkapcsolatra, mint a férfi életminőségére. Minél kezdetibb stádiumban van a betegség, annál egyszerűbb, és természetesebb ennek a betegségnek az orvoslása, hiszen a felépülés gyorsasága, vagy lassúsága egy fiatal férfi szexuális aktivitását is jelentősen beszűkíti. A rosszindulatú prosztatabetegség pedig egyenesen a beteg életére tör. Ezért nem szabad halogatni az orvos felkeresését és a tünetek feltárását. A szégyenérzetnek itt helye nincs, hiszen az életről van szó.

Dr. Balázs Tibor
A szerző az aneszteziológia, az intenzív medicina és az akupunktúra szakorvosa