Pótoljuk a folyadékveszteséget, töltsük fel vitamintartalékainkat!

Hogyan éljük túl egészségesen a nyarat, pontosabban a nagy hőséget? Erről beszélgettünk az Új Szó Stúdió júliusi vendégével, dr. Balázs Tiborral, az intenzív medicina és az akupunktúra szakorvosával.

Doktor úr, mi az, amiért kell a beteg embereknek – de nem csak nekik - tartaniuk a nagy hőségtől? Miért kell nyáron sokkal óvatosabbnak lenniük?
Először is azt kell tudnunk, hogy a testünknek bizonyos egyensúlyt meg kell őriznie. Ez a homeosztázis fontos a folyadékháztartás, a hőmérsékletszabályozás tekintetében és egyéb területeken is. Az elmúlt napok 37, 38, 39 C-fokos napi hőmérsékletei óriási vízveszteséget okoztak. Testünk ilyenkor igyekszik leadni a felesleges hőt, hogy biztosítsa a 36,3-36,4 fokos átlagos testhőmérsékletet, ehhez viszont nagyon sok vizet kell elpárologtatni. Ez izzadással, kilélegzéssel és vizelet-kiválasztással történik. A felesleges hő egy részét úgy tudjuk leadni, hogy benedvesítjük testünket, másik részét az izzadtságmirigyek által termelt verejték segítségével. Ahhoz, hogy fel tudjuk tartani a belső egyensúlyt, a vérnyomást, sok folyadékot kell inni, de nem csak tiszta vizet, hanem ásványi sót tartalmazó folyadékot is. Azzal ugyanis, hogy izzadunk, rengeteg sót is veszítünk. Tudni kell, hogy a kisgyermekek és az idős emberek nem nagyon figyelnek oda, vagy ismerik fel, hogy folyadékra van szükségük. Azok a finom kis agyi receptorok esetükben már nem úgy működnek, mint a fiatalabbak esetében. Ezért gyakran figyelmeztetni kell őket, a közelükbe folyadékot kell készteni, hogy eszükbe jusson az ivás, hogy megfelelő folyadék-utánpótlásuk legyen.

Említsük meg legalább távirati stílusban a legelterjedtebb betegségeket, amelyek különösen nyáron fokozott óvatosságot igényelnek…
Elsősorban a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, az ateroszkleorózist említeném, majd ezek „édestestvérét”, az agy- és egyéb erek elmeszesedését, a szívizom ischémiás betegségét, a veseelégtelenséget. A nyár nagy veszélye a napszúrás. Itt nemcsak a leégéséről, a bőr károsodásáról, hanem az infrasugarak által okozott felhevülésről, tehát az agyhártya és a központi idegrendszer egyéb szöveteinek károsodásairól van szó. Ennek az évszaknak a veszélyei között kell említeni az étellel és itallal bevitt mérgek és kórokozók, amelyek nem megfelelően elkésztett gyorsétkezdei tejfölös, tojásos ételekkel jutnak be szervezetünkbe.

Minden betegségről nem ejthetünk most szót, de talán a magas vérnyomásra, amely több betegség kísérő tünete, ki kell térni. Sokan, azt hiszik, hogy ha gyógyszerrel „beállították” a vérnyomását, akkor már mindent szabad. Mi az, ami a gyógyszeres kezelés mellett is szigorúan tilos?
A gyógyszerrel az orvos átlagos vérnyomást állít be átlagos helyzetre. Ám amikor 37-39 fokos napi hőmérsékletről beszélünk, akkor ez már nem nevezhető átlagos helyzetnek, hiszen ilyen meleg jobban megterheli a szívet, az érrendszert, azokat a hormonális folyamatokat, amelyeket testünk a szabályozás során alkalmaz. Ezáltal az előírt gyógyszerbevitel mennyisége és minősége már nem elegendő annak a terhelésnek a hatástalanításához, amit a nap, vagy a nagy hőségben végzett fizikai terhelésben végzünk. Ilyenkor a szervezet sokkal nagyobb terhelésnek vannak kitéve. Tehát azok a betegek, akik krónikus betegségben szenvednek, például idült magas vérnyomásban vagy egyéb betegségben, oda kell figyelniük életvitelükre. Nem szabad, hogy felesleges terhelésnek tegyék ki magukat, megerőltessék a testet, a szívet, az érrendszert, a perifériális érrendszert. Ilyenkor már módosítani kellene a gyógyszeradagolást, de ez sajnos nem történik meg. Ezért következik be az egészségi állapot romlása, sok esetben sürgős beavatkozás szükséges. Az orvos kijön, a beteg esetleg kórházi kezelést kap, mert csak így tud helyreállni szervezetének az egyensúlya. Tehát óvatosnak kell lenni akkor is, ha a vérnyomást gyógyszerrel beállították, ugyanis ez szokványos, nem pedig extrém helyzetre vonatkozik.

Szóljunk néhány szót a cukorbeteg nyári életmódjáról, hiszen Szlovákiában ez a betegség 300 000 embert érint…
Két cukorbetegséget ismerünk: egyes és kettes típusút. Az első típus esetében az ún. béta sejtek ellen a szervezet ellenanyagot termel, tehát elpusztulnak ezek a sejtek, és egyáltalán nem termelnek inzulint. Ez ilyen betegek rá vannak szorulva arra, hogy inzulint kapjanak. Mondjuk 15-20 egységet termelne a test, 15-20 egységet étkezéssel vinnénk be, ez maximum 40 egység, amit valamilyen módon a szervezetbe kell juttatni, például inzulinpumpával vagy bőr alá való bevitellel, szúrással. A kettes típusú cukorbetegséggel az a helyzet, hogy a béta sejtek ugyan működnek, csak nem termelnek elegendő inzulint, vagy nem jó minőségű inzulint termelnek. Azt mondhatjuk, hogy az inzulin ugyan megvan, csak a célsejtek nem ismerik fel, s olyan helyzet áll elő, mintha teljesen hiányozna az inzulin. Sajnos ezeknek az embereknek a nagy többsége túlsúlyos. A túlsúly ebben a melegben azt jelenti, hogy vastagabb a szigetelőréteg, tehát a test nehezebben adja le a hőt, nagyobb pszichés stressznek van kitéve. A nagy hőmérséklet éppúgy megviseli, mint a magas vérnyomásúakat. Tehát a cukorbetegnek is kímélnie kell magát, árnyékban tartózkodjon, 11, 12, 13 óra tájban ne is mutatkozzon  a napon, egyáltalán kerülje a napozást és fedetlen testtel azok csak későn, három óra után menjen ki. A nagy hőség bizonyos stresszt jelent a szervezetnek, és nagyobb lesz az inzulinra való igény. A stresszhormonok cukrot termelnek, ezt nevezzük glukoneogenézisnek, a szervezet viszont kevesebb inzulint termel, a vércukorszint ingadozni kezd, rosszabbodik a beteg állapota. Azt szoktam  a betegnek ajánlani, hogy maradjon árnyékban, hűtse a testét, legyen hűvös helyen, tartsa be a diabetológus által előír diétát. Jó, ha tudják, hogy a nyári gyümölcsök között sok olyan van - cukordinnye, sárgabarack, őszibarack, nektarin, szőlő – amiből nagyon sok plusz cukorhoz jut a szervezete. Nem tudatosítja, hogy a gyümölcscukor is cukor, nemcsak a keményítő alapanyagú cukor.

 

Melyek azok a tünetek, amelyek egyértelműen a hőség számlájára írhatók, s mi a legfontosabb teendő, ha ezek közül valamelyik jelentkezik?
A legtöbb probléma abból adódik, hogy az agyat körbe ölelő finom hártyák nagy melegben vizenyőssé válnak. Ezek a hártyák erősen reagálnak a nap infravörös tartományának sugaraira. Azzal, hogy a hártyák megduzzadnak, nyomják az agykérget, befolyásolják a központi idegrendszer koordináló funkcióját, ezért szédülés, émelygés, hányás, sőt szaggató, néha elviselhetetlen fejfájás is jelentkezhet. Ilyenkor le kell hűteni a testet, de nem hideg vízzel, inkább langyos vízzel kell zuhanyozni, a tarkóra, a hasra vagy olyan helyekre, ahol nagyobb a hőleadás, jeges vizes zacskót tenni. Ha hideg vízzel zuhanyozna, a bőr alatti erecskék összeszűkülnének és nehezítenék a hőleadást. Ne felejtsük el, hogy rengeteg folyadékot kell inni. Azzal, hogy hűtött folyadékot adunk a betegnek, már a gyomron keresztül is hűtünk, ráadásul a belső érrendszere folyadékhoz is jut, mert erre ilyenkor nagy szükség van. Az, aki huzamosabb ideig kint volt a napon, valószínűleg nem is ivott folyadékot, tehát feltétlenül pótolni kell. Mondanám, hogy nyáron nagyobb melegben 4,5-5, extrém esetben akár 6 liter folyadékot is el lehet fogyasztani.

 

Az alternatív gyógyászat, konkrétan az akupunktúra tud-e javítani a krónikus betegek állapotán, vagy inkább a megelőzésben játszik szerepet?
Az akupunktúra ún. funkciós betegségeket gyógyít. Tehát amikor megvannak a szervrendszerek, csupán nem működnek, ebben az esetben az energiarendszert úgy be lehet állítani, hogy ahol túl sok van, onnan elvesz, ahol pedig kevés van, oda visz energiát. Tehát egy belső egyensúlyt próbálunk megteremteni. A nagy hőség okozta panaszok már nem befolyásolhatók az akupunktúrával, de a test reakciói igen. Hatására hamarabb szívja fel a folyadékot, hamarabb áll helyre a belső egyensúly, viszont itt is szem előtt kell tartani a megelőzés egy-két fontos lépését. Nem szabad, hogy túlhevüljön a test, pótolni kell a folyadékot, tehát a megelőzés szabályait betartani: délidőben kerülni a napot, könnyű ételeket kell fogyasztani stb. Ilyen esetben kombinálni lehet az akupunktúrával. Magát a gyulladást is lehet vele csökkenteni, viszont ott is be kell tartani néhány szabályt.

Eddig arról volt szó, hogy mit nem szabad nyáron. Most beszéljünk arról, hogy mit szabad, sőt kötelező nyáron. Elsősorban a gyümölcs- és zöldségfogyasztás és az ésszerű napozás előnyeire gondolok. ..
Betegeim nagy ugyanezt kérdezi. Azt szoktam mondani, hogy léteznek zsírban és vízben oldódó vitaminok. A vízben oldódó vitaminokat nem tudjuk tartalékolni, csak bizonyos mennyiséget tudunk felhalmozni és a felesleg a vizelettel távozik. A rendszeres vitaminforrás keretében – a leveles zöldségeken át a gyümölcsökig - szinte mindent fogyaszthatunk, amit nyár kínál. Az összes nálunk található gyümölcs és zöldség valamelyik vitamin forrása. A C- és a B-vitaminokból a szervezet nem tud raktározni. Amennyire szüksége van, a szervezet feldolgozza, a többi távozik. Ezért kell újra és újra pótolni. Viszont rengeteg olyan gyümölcs és zöldség van, amely zsírban oldódó vitamint tartalmaz. Ezekből készleteket halmozhatunk fel, amelyek speciális vegyületeket, ún. flavonoidokat tartalmaznak. Ezek a vegyületek arra jók, hogy védjék koszorúereinket, az apró kis erecskéket, amelyek közvetlenül a szövet és a sejtrendszerek, a véredények közötti kapcsolatot, az ún. anyagcserét bonyolítják le. Márpedig ezeknek az apró ereknek az elzáródásától vagy tisztán tartásától függ, hogy oda tudja-e szállítani az oxigént és a tápanyagot és el tudja-e távolítani a mellékterméket, a széndioxidot és egyéb mérgeket. Ezért fontos, hogy tudjuk: a nyár adta lehetőségekkel feltölthetjük szervezetünket, fel tudunk készülni az őszre, a télre. Egy csomó olyan vitaminhoz juthatunk, amely az immunrendszert szabályozza, erősíti, amely vigyáz a szívünkre, az agyunkra, a koszorúerekre, egyszóval nyáron tudjuk feltölteni A-, D- E és K-vitaminkészletünket, amire később szükségünk lesz. Most sok van belőle, de ha kihagyjuk, nagyon nehéz lesz pótolni. Tehát nem november 20-án kell azon törni a fejünket, mit tehetünk a nátha ellen. Most van itt a bőség szaruja, merítsünk belőle, hogy aztán mosolyogva várhassuk a vírusok okozta támadásokat, mert ellent tudunk állni.