Hízás anatómiája – Aki alszik, nem hízik?!

        

         A mai napig a tudományos tényállás úgy definiálta az elhízás folyamatát, hogy az elfogyasztott energiák megfelelő elégetés nélkül, azok a zsírszövetbe rakódva elraktározódnak. Tehát ha jókat és kiadósakat eszünk, s közben nincs meg a megfelelő mozgás, akkor elhízunk. A túlsúlyos emberek számának emelkedésével a modern társadalmakban csökken az alvással töltött órák száma. A XX. Század közepén és a ’60-as években az amerikai társadalomban átlagosan napi 8-9 órát töltöttek alvással. Mára az átlagos ember nem alszik többet 7 óránál. Hajlamosak vagyunk a pihenés, az alvás helyett túlhajszolni szervezetünket és a tévét, a számítógépet, az internetet, akár az üzletláncokat, esetleg a szórakozást beiktatni. Így rövidítjük le a regenerációra, alvásra, pihenésre fordítandó időt. A szakemberek rámutattak, hogy az elegendő alvás az egészséges életmód elválaszthatatlan része.
A legfrissebb statisztikák adatai azt mutatják, hogy a világon egymilliárd túlsúlyos és háromszáz millió elhízott ember él! Az USA lakosságának 60%-a!!! túlsúlyos. Nálunk kedvezőbbek a számok ám mi sem lehetünk elégedettek. A túlsúly édestestvérei, komplikációi pedig egyenesen az életre törnek: a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, az erek kérgesedése, a cukorbetegség, az agy erek hirtelen történő elzáródásai, vérzései, az ún. agy ér katasztrófák, a szív és érrendszer betegségei, a véralvadással összefüggő komplikációk, melyek heveny stádiumban halálos kimenetelűek is lehetnek! És még nem is beszéltünk a túlsúllyal kapcsolatos hormonális zavarokról, az állandó (permanens) gyulladásról, vagy a másodlagos meddőség magas arányú előfordulásáról.
Testtömegindex- BMI
Az angol nevén Body Mass Index, vagyis egy arányszám. Olyan érték, mellyel követhető az elhízottság mértéke:  
A kilogrammban megadott testsúlyt elosztjuk a méterben megadott testmagasság négyzetével. A 25 feletti testtömeg indexszel rendelkező embereket túlsúlyosnak tartjuk.  Pl.: 80 kg tömegű, 180 cm magas embernél a BMI= 24,7 (80 : 1,8 2 = 24,7)
A modern kutatás azonban mikroszkóp alá vette az elhízás folyamatát a maga biokémiai összefüggéseiben, és rámutatott az egyes, eddig nem ismert hormonvegyületek fontosságára, valamint a stressz kezelésére és az elégséges alvás szerepére. Elkülönítették már a LEPTIN (a jóllakottság hormonja) és a GHRELIN (az éhség hormonja) biokémiai képletét, kinyomozták az agyban történő hatásmechanizmusok összefüggéseit, az OREXIN vegyület funkcióját. Párhuzamokat találtak a stressz, az éhség, a pszichés háttér, az örömérzet és az elégedettség, valamint a megnyugvás, az alvás központjainak működésében. Tudjuk, hogy a leptint a zsírsejtek, tehát a zsírszövet termeli. Ez a hormon egy nagyon fontos inger az agy irányába, hogy a szervezet energia ellátása bebiztosított, az egyén pihenhet. Nem kell vadásznia, élelmet keresnie. A ghrelin pedig akkor termelődik a gyomorban ha az már üres, és az ingerli az agyat, hogy fel kell ébredni, vadászni, élelmet szerző portyára kell menni. Tehát a leptin szint csökkenése és a ghrelin szint növekedése egyértelmű parancs a szervezethez: kevés az energia, a zsír, tehát enni kell, éhesek vagyunk.
A harc a túlsúly ellen a mai napig az egészséges, racionális étkezésre, ritmusra, beosztásra és az égetés lehetőségére, azaz a fizikai aktivitásra összpontosít. Ám a legújabb kutatások fényében már nem teljes a kép. Az agyban a kutatók felfedezték, hogy az éhség-, az evés-, és a jóllakottság központjai, valamint az alvás, pihenés szabályozása a HIPOTHALAMUS-nak nevezett agyszövetben találhatók. Többek között az emóciók, a stresszt oldó reakciók, az alapvető életfolyamatokat szabályozó idegközpontok (a test hőmérséklete, éhség, szomjúság, éberség, szaporodást irányító központok) szorosan integráló struktúrákat alkotnak, melyek egy különleges molekula segítségével kommunikálnak: OREXIN.   
HORMONZAVAR, KÁOSZ A TESTÜNKBEN?
A kutatók már arra is rámutattak, hogy az éjszakázás, a kialvatlanság, a kevés, 4-5 órás alvás esetén megzavarja a hormonális egyensúlyt, sőt a belső órát is. Az emberek vérében sokkal több orexin vegyületet találtak, egyúttal fokozódott az éberség és az aktivitások állapota minden szinten. A zsírszövet lelassítja a leptin termelését, a gyomor pedig fokozott ghrelin termelésbe fog, és az elháríthatatlan éhségérzetet hoz létre. Ennek végeredménye, be kell szerezni a táplálékot, hogy valamit enni kell.
KERESSÜK A KIVÁLTÓ OKOT!  
A modern ember azonban, amikor éhes, nem indul hosszú útra, tehát nem éget el sok energiát, nem kezd vadászni és gyűjtögetni, hanem egyenesen a kamra, a hűtő, esetleg a legközelebbi élelmiszerbolt elérésével szerzi meg a kívánt kalóriadús „zsákmányt” (kiadós élelmiszerek, édességek, kalóriabombák alakjában). Itt jön a hosszabb alvás beiktatása, mint lehetséges megoldás. Amikor alszunk, nem eszünk, mondhatnánk. Ám amennyiben nyugodtak vagyunk, a testünk túlterhelt mechanizmusai regenerálódhatnak. Az egész agyterület, melyet hipotalamusznak nevezünk, pihen, a hormonok is összhangban vannak. Már ébredéskor jó a közérzetünk, eltűnnek a stressz nem kívánatos hatásai és teret kaphatnak a racionális étkezés, a mozgás, a pihenés háttér összefüggései. A több alvás segíthet!     
A módszer neve alvásterápia! Az elméleti kutatások már olyan szintre jutottak, hogy az eredményeket először önkénteseken, manapság pedig az orvosok egy része egyenesen a túlsúlyosság gyógyításánál betegeken próbálják érvényesíteni. Ez azt jelenti, hogy megkezdődtek a klinikai kutatások, ahol az étrend és mozgás mellé hosszabb alvást is előírnak. 
Én akupunktúrával foglalkozom. Az egyik lehetséges út a testtömeg redukálásához szintén az akupunktúra adta lehetőség. Felkínálom az olyan pontok kombinációját, melyek hatására a betegnél csökken az éhségérzet, megnövekszik a boldogsághormonjainak (endorfinok, encefalinok) szintje, hamarabb jóllakik, nyugodtabb. Ez viszont még nem elég a lefogyáshoz! Együttműködésre, ún. házi feladatra is van szükség. Bizonyos energia megvonó diéta, beosztásos étkezés, az étel energiatartalmának tökételes elégetése, mozgás, valamint a folyadékok bevitelének ellenőrzése. Mindez nem csak a test tömegének, hanem a méreteinek változásaival jár, melyek végeredményei a heti átlag 1,5 kg körüli értéket hozzák. 
A szerző az aneszteziológia, az intenzív medicína és az akupunktúra szakorvosa.