Anaemia – vérszegénység

         Olyan betegséget nevezünk anaemiának, amelyben a vérben túl kevés a vörös vértestek száma, illetve nagyon alacsony a vörös vérfesték, azaz a hemoglobin mennyisége. Tudjuk, hogy éppen a vörös vérsejtek a hemoglobin segítségével biztosítjuk be az oxigén, a tüdőből a sejtekig való eljutását. A sejtek, a szövetek lélegzése, azaz oxigénnel való ellátottsága nélkül nem működik az anyagcsere, ezért a sejtek megkárosodnak. A nagyon érzékeny szövetek pedig egyenesen rövid időn belül el is halhatnak (az idegszövet, az agy károsodása, sőt a szívizom ischemikus betegsége is). Amennyiben csak egy kritikus szint alá csökken a vörös vérsejtek, a hemoglobin mennyisége, akkor a szervezet munkavégző képessége is jelentősen csökken. A vérszegénység megnyilvánulási formái:

  1. Szideropénia – azaz a vashiányos (a vérnek alacsony a vastartalma, vastartalékai)
  2. Megaloblasztikus – azaz óriási sejtekből álló (elégtelen mennyiségű B12 vitamin és folsav következtében)
  3. Aplasztikus – amikor a csontvelő funkciója sérül, így a vérképzés, mint olyan károsodik (rák elleni gyógyszerek, sőt egyéb más gyógyszerek hatására jöhet létre)
  4. Hemolitikus – azaz a vérsejtek nagyon rövid idejű élettartamából, azok elpusztulásából adódik (sérülékeny, a kapillárisokban elakadó, megsérült vértestek nagyon rövid idő alatt elpusztulnak). A normális élettartamuk 120 nap.

A leggyakoribb tünetek a következők: a beteg fáradtnak, levertnek, étvágytalannak és aluszékonynak érzi magát.  A bőrszíne rendkívül világos, egy kis leterhelés folyamán már légszomjjal küzd, felgyorsul a pulzusa, sőt akár emésztési zavarok (hasmenés, hasfájdalmak) is jelentkezhetnek. Hosszabb ideig tartó anémia töredezett körmökhöz vezet, sőt tipikus ischemikus, azaz szívvel kapcsolatos mellkasi fájdalom is jelentkezhet az idősebbeknél. A rendkívül világos bőr, a vérszegény kötőhártya, a száj nyálkahártyája, sőt az ujjak, a körömágy világos színe a leggyakoribb tünetegyüttes. Fiatal korban az iskolás korú gyermekeknél az agy oxigénnel való ellátottságának csökkenése akár a tanulással, a koncentrációval, azaz odafigyeléssel való problémákhoz is vezethet. Az ok pedig az esetek döntő többségében a test vastartalékával függ össze. A vas (Fe2+) az étellel, itallal való bejutásától a felszívódáson át a raktározásig a speciális sejtek által a csontvelőbe juttatásig, azok különféle meghibásodásáig nagyon változatos képet ad.
Kivizsgálásuk nagyon egyszerűek: a vérképből megkapjuk a vörös vértestek (Ery) mennyiségét, biokémiai kivizsgálásból pedig a hemoglobin (Hb) és a vas (Fe) mennyiségét a vérben.
A következő normális értékekhez lehet hasonlítani a vérünkben mért individuális adatokat:
A vörös vérsejtek (Ery) fiziológiai értékei:
Férfiaknál: 4-5 millió 1 ml-ben
Nőknél: 3,5- 4 millió 1 ml-ben
A hemoglobin (Hb) értékei:
Férfiaknál: 14 – 16 g literenként
Nőknél: 13 – 15 g literenként
Az anémia a tünetek és a mért értékek alapján 3 csoportra osztható:
A legkönnyebb fokozata: 11 – 13 g hemoglobin literenként
Közepes nehézségű fokozata: 8 – 11 g hemoglobin literenként
Kóros, súlyos állapota: 8 g hemoglobin literenként alatt.
Amennyiben változatos, vitaminokban, ásványi anyagokban, gyümölcsökben és zöldségfélékben gazdag az étrendünk, a vas felszívódása a szervezetbe folyamatos, és kielégítő. Mégis találkozunk vérszegénységgel. A válasz a miértre nagyon összetett:

  1. Megtörténik, hogy az egészséges emberi testnek sokkal több vasra van szüksége az átlagosnál, mert speciális funkciókat lát el. Pl.: gyorsan fejlődő fiatal szervezet, terhesség állapotában, amikor a magzat is igényli a többlet vas felvételét, továbbá a szoptatás időszaka.
  2. Betegség okozta vashiány már sokkal összetettebb összefüggéseket vet fel.         
    1. Nagyon kevés az ételben található vas (egyoldalú, kimondottan vasban szegény ételek)
    2. Magának az Fe 2+, a két vegyértékű vasnak a felszívódása különböző emésztőrendszeri betegségek, gyulladások következtében sérül. (gyomor nyálkahártyájának gyulladása, egyéb hibái).
    3. Rejtett vagy mikroszkopikus vérzések, egyéb vérveszteségek, sőt a vörös vérsejtek idő előtti elpusztulásából fakadó vas veszteségek (daganatos betegségek, nőgyógyászati, túlságosan erős és gyakori vérzések, az operáció okozta vérveszteségek, balesetek okozta vérveszteségek, vérzés a bélrendszerben, sőt a vér alvadásával összefüggő problémák is fontos szerepet játszanak).

Amikor felfedtük az anémia létezését, egyértelműen a kiváltó okot kell feltárni. El kell távolítani az akadályt, amely a vas felvételét az ételből nehezíti, sőt vasban gazdag ételeket, italokat kell az étrendbe beiktatni, melyek által növelni tudjuk a szervezet vastartalékait. Természetesen többfajta gyógyszer, sőt vasat tartalmazó injekció is létezik, amennyiben a vas felvétele az emésztőrendszeren keresztül valamilyen ok miatt nem tökéletes. Sok esetben a súlyos vérszegénységben szenvedőknél az első lépés a vérátömlesztés, legtöbbször vörös vérsejtek sűrítményével. A cél: lehetővé tenni a szövetek oxigénnel való ellátottságát és a sokkos állapot megelőzését.
Mint mindig, most is a vérszegénység megelőzésére kell helyezni a hangsúlyt. Rendszeres megelőző kivizsgálások, egyszerű vérkép elkészítése már megfelelő információval lát el egy szakembert. Kiegyensúlyozott étel, sőt a magas vastartalmú élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök beiktatása, a háttérben lappangó vérszegénységet előidéző betegségek, folyamatok feltárása és elhárítása a megfelelő megoldás.
Étkezési és filozófiai irányultságunk gyakran vezet vashiányhoz. Hiszen a nem ésszerű étkezés lehet egyoldalú, hosszútávon pedig hiánybetegséghez vezet. A vér, a vérkészítmények, a hús nélkülözése, esetleg tudatos kihagyása az étrendből, sőt a máj és egyéb belsőségek fogyasztásának hiánya is vezethet anémiához. Sok esetben gyümölcsökkel, zöldségekkel, sőt hüvelyesek fogyasztásával okosan egyensúlyt tudunk teremteni a szükséges és a felkínált mennyiség között. Az egyoldalú, szegényes étrend hosszú távon ún. szideropéniás anémiához vezethet. Egy teljesen új csoportot pedig az idős emberek alkotják, akiknél különféle betegségek, folyamatok vagy a húsféleségekhez való hozzájutás (nagyon drága) hiánya esetleg az egyoldalú étkezés okozta vashiány vezet vérszegénységhez. Sőt vannak szerves savakban sőt foszforban gazdag italok, amelyek csökkentik a vas felszívódását az ételből (tejsav, citromsav, akár a kenyér, a teljes kiőrlésű magvakból készült ételek, tejféleségek…)
Ellenkezőleg a vasban gazdag élelmiszerek segítik a vas bevitelét a szervezetbe (marhahús, bab, cékla, szeder, áfonya, szardínia, füge, szezámmag, kelkáposzta, fekete bodza, kékszőlő, fekete ribizli…).
Akupunktúrával a meglévő vaskészlet felhasználására tudunk összpontosítani, mégpedig az anyagcsere és a csontvelő aktivizálásával, erősítésével. Ez az egyik legdinamikusabban működő, naponta milliónyi sejtet termelő rendszer, melynek működési zavarai is vérszegénységhez vezetnek.
A szerző az aneszteziológia, az intenzív medicína és az akupunktúra szakorvosa.
MUDr. Balázs Tibor