Az alvászavar

Mit tudunk a rossz minőségű alvásról?
Az alvászavar olyan állapot, amikor a lefekvés és az alvásba merülés állapota között több mint 30 perc telik el. Továbbá a kutatók azt is leszögezték, hogy az éjszakai felébredések száma négynél több. A végeredmény a hosszú és nehézkes elalvás, az ismételt éjszakai ébredések, sőt az álom gyenge minősége miatt nem vagyunk reggelre kipihenve, felfrissülve, nem történt meg testünk regenerációja. A tudósok felfigyeltek erre a problémára, hiszen az egész világon több 100 milliók szenvednek miatta, ami az összlakosság akár 30%-át is érintheti.
Testünk fizikai, szellemi pihenésének, regenerációjának hiánya viszont befolyásolja az életminőségünket. A kutatások rámutattak olyan sejtcsoportok aktivizálására, melyek az agyalap, a közti agy, a hipotalamusz területén találhatók. Ezek felelősek többek között az éhség, a szomjúság, a fáradtságérzet, az érzelmek és a sexualitás minőségéért. Az alvás hiány nappali álmosságot, csökkent koncentrációt, sőt csökkent munkavégzési készséget, az agy elvont (absztrakciós) képességét, sok esetben rossz memóriát idéz elő. Növeli a reakcióidőt, így súlyos autóbalesetek, egészségkárosodás is előfordulhat, emellett jelentősen megváltoztatja a fájdalomküszöböt is.
A legújabb kutatások összefüggést találtak az alvászavar és a szív- érrendszer, valamint az immunrendszer csökkent működése között. Egy nappali, rövid, akár néhány másodpercig tartó alvásrohamot narkolepsziának nevezzük. Ez már az alvás és az ébrenlét szabályozásának olyan zavara, mely leküzdhetetlen alvási rohamokkal, fáradtsággal és nappali álmosság érzésével jár. Rendkívül veszélyes helyzet a modern motorizált társadalomban, amikor egy rövid „mikroalvás” néhány pillanatnyi álomfázis súlyos közlekedési baleset kiváltó oka lehet. Itt már most is magas arányszámokról, a közlekedési balesetek 35-50%-os előfordulásról beszélünk. A narkolepszia a kutatók szerint a lakosság 6%-át érinti. Rendkívüli módon korlátozza a betegek munkahelyi teljesítményét, a szabadidő racionális kihasználását. Ráadásul a partnerkapcsolatok rovására történik. A fájdalomküszöb csökkenésével rendkívül megnőnek a gerinc eredetű fej-, nyaki és hátfájások előfordulásai, sőt a migrénes fejfájások kialakulása is. Rendkívül megnő a depresszió, a szorongás kialakulásának kockázata. Ezzel összefüggésbe hozható a gyógyszerek túlzott használata, a drogfogyasztás, sőt az alkoholfogyasztás is. Sajnos bizonyos típusú gyógyszerek (hipnotikumok) szintén függőséget okozó gyógyszerekké válnak, ezért az álom gyógyszerek segítségével történő kiváltásának egyik feltétele, hogy rövid időn belül egy teljesen más csoportból származó altatókra kell cserélni a gyógyszert, nehogy gyógyszerfüggőség alakuljon ki.
Agyunk nem alszik, az álmunk idején is dolgozik, érzékel, válogatja és kidobja a felesleges információkat. A fontosakat elraktározza, a szemetet pedig eltávolítja. Az alvás, mint folyamat, 2 fázisra van osztva. A REM fázis az olyan állapot, amikor álmodunk, akár küzdünk, felszaporodik a szívverésünk, szemgolyónk rendkívül gyorsan mozog a csukott szemhéjak alatt. Ez az alvás legmélyebb állapota, amikor el vagyunk vágva a külvilágtól, álomparalízisnek is hívják. A non-REM olyan köztes fázis, melyben agyunk vált és egy újabb történésre, a következő álomra készül.
Fontos a nappalok és az éjszakák ritmusa. Nem csak alvásunk, hanem a mellékvese kéreg hormonjaitól kezdve a melatonin nevű hírvivő hormon és egyéb hormonhoz hasonló molekulák (aminok) mennyisége is a nappalok és éjszakák ritmusának megfelelően változnak vérünkben. Amikor alszunk, csökken a testhőmérsékletünk, vérnyomásunk, a pulzusunk. Az ébrenlét már felkészít bennünket a vadászatra, az élelem megszerzésére (az ember nappali ragadozó). Ezekért a folyamatokért a belső biológiai óránk felelős, mely rendkívül érzékenyen reagál a napfényre. A környezet adta információk, a (napfény vagy egyéb mesterséges fény) hiányának hatására a közti agyban a tobozmirigyben megkezdődik a melatonin hormon termelése. Éjszakánként akár 1000-szer is magasabb a szintje, mint nappal. Magas melatonin szint agyunk irányába az éjszaka eljövetelét jelzi, így az alvás elérkezésének szükségességét is. Reggelre pedig csökken a melatonin termelése, ezzel ellentétben beindulnak a stesszhormonok, és a mellékvese hormonjainak kibocsátása. Rendkívül fontos a nappalok és éjszakák betartása! Adjunk lehetőséget a melatonin termelésének! Legyünk szinkronban a nappalok és az éjszakák, valamint a belső biológiai óránk működésével (időzóna eltolódás).
Az alvás szükséglete és a valós mennyisége testünk korosodásával is változik. A csecsemő akár 18-20 órát is alszik, míg a felnőtteknek 7-8 órát kellene aludniuk! Sajnos felgyorsult élet – és munkatempónk társadalmi és egyéb stresszhelyzetek hatására a mai világban 7 óránál kevesebb az alvás ideje. Idős korban még rövidebb időre van szüksége szervezetünknek, amely rendkívül individuális óraszámot ad. Ha az idősebb beteg nappal szunyókál, már éjszaka nincs szüksége hosszabb alvásra.
Hogyan gyógyítható ez a zavar?
Gyógyszerek „dilibogyók” szedése függőséghez vezethet. Az egyetlen remény a melatonin tartalmú gyógyszer kifejlesztése. Fontos viszont az alvászavar kiváltó okainak feltárása, azok elemzése, eltávolítása vagy gyógykezelése. Ez már egy multidiszciplináris (sok orvos szakember együttműködését kívánó folyamat) gyógykezelés, ahol a pszichológustól a sebészig, onkológustól a rehabilitációs szakorvosig stb. kell, hogy feltárják és kielemezzék a kiváltó okokat. Ezt a nagyvilágban alváslaboratóriumban már 30-40 éve önálló szakterületként gyakorolják, idehaza sajnos a gondolata is ritka mint a fehér holló. Az álommal párhuzamosan sok hormonális közvetítő anyag, vízben oldható hírvivő molekula segítségével beleszól a növekedési hormon kibocsátásába is. A növekedési hormon pedig az éjjeli órákban szabadul fel. A fejlődő, növekvő szervezet így éjszaka gyorsabban nő.
Kiváltó okok?
Családon belül megélt tragédiák, szomorú események éppen úgy álmatlansághoz vezetnek, mint a nagyobb mennyiségű kávé (koffein), tea (tein), kakaó (teobromin), energiaitalok, esetleg alkohol elfogyasztása, vagy a nap közbeni kevesebb fizikai aktivitás is álmatlansághoz vezet. Az álmatlanság lelki és testi egészséget érintő zavarok egyik megnyilvánulása is lehet. Európában a felmérések 48-50 %-os alvászavar előfordulását mutatták ki.
Mit tehet a beteg?

A szerző az aneszteziológia, az intenzív medicína és az akupunktúra szakorvosa

MUDr. Balázs Tibor